Bevezető

Az éremgyűjtés magába foglalja a régi és új forgalmi és emlék fém- és papírpénzek, érmek, plakettek, kitüntetések, zsetonok, bárcák, jelvények, és a numizmatikai szakirodalom gyűjtését. Célunk a numizmatikával kapcsolatos ismeretek terjesztése a teljesség igénye nélkül, a történelmi ismeretek gyarapítása egy-egy érmen keresztül.Gyakorlati segítséget kívánunk nyújtani a gyűjtőknek, és nem utolsó sorban felkelteni az érdeklődést a gyűjtés iránt.

2016. április 19., kedd

126. Éremcsereközvetítés      122.tétele  www.eremgyujtok.hu,árverések menüpont, 126.Écs (2016. április 30.szombat )


 2 Krajcár 1674 KB (min. ph.I.vég) ÉH. 1092 ezüst 0,69 g 

I. Lipót kora ( Garami Erika: Pénztörténet 119 old.)


A XVI. végén a térségben Nagybányán tették meg az első lépéseket a pénz előállításának gépesítésére, egészen addig a pénzeket kézzel, kalapácsos technikával verték. A pénzverés elve azonban a gépesítés után sem változott alapvetően: két verőtövet véstek, az alsót egy fatuskóba állították, a kettő közé tették az izzított fémlapkát, a verőmester pedig egy kalapácsszerű eszközzel erőteljesen ütötte az érem két oldalát a lapkába . amikor a nagyméretű pénzek képét kézi erővel már nem tudták a fémlapkára vinni, a felső verőtövet felvonták , súlyt erősítettek rá, így az „ejtőműként” a korábbinál sokkal nagyobb erővel zuhant a lapkára. A gépek használatát az új, nehéz ezüstpénzek verése tette szükségessé. Először vízi energiát használtak a gépesített, ekkor még hengeres veréshez. Ennél az eljárásnál az elő- és hátlapot külön-külön vésték hengerre, és a kettő közé helyezett lapkára, pontosabban fémszalagra erős nyomással préselték az éremképet.  Ezt tovább fejlesztve cserélhető pofákat kellett cserélni. A hengeres verés egyenletesebb külsőt biztosított a pénzeknek., még ha a henger miatt gyakran kissé elhajlottak is az érmék. Először Rudolf nagybányai tallérjai készültek ezzel a technikával. I. Lipót tallérjait és magasabb címletű krajcárjait hengeres veréssel készítették , míg apró címletei továbbra is a hagyományos kézi veréssel készültek. A gépesítés ellen a munkájuk elvesztésétől tartva gyakran maguk a verdei munkások tiltakoztak, gátolva annak elterjedését.

A középkor után újra megjelentek a verde  mesterének személyére utaló betűk az érméken.
Az éremképen ekkoriban (az osztrák) barokk stílus jegyei jól tetten érhetők.  Különösen szépek a barokk vonalvezetésű magyar címerek és a Madonnák. Jól kivehetők Lipót arcán a Habsburgok egymás közötti házasságainak következményei : az örökletes betegségek jelei. 

 Dr. Sára János: A Habsburg uralkodók kora és pénzverése Magyarországon  1526-1908  (123 old)

……I. Lipót 1640. június 9.-én Bécsben született. Apja III. Ferdinánd magyar király , anyja a Habsburgok spanyol ágából való Mária Anna királylány volt. A család eredetileg papnak szánta, jezsuita nevelésben részesült. Bátyja, a már királlyá koronázott IV. Ferdinánd korai halála miatt azonban apját ő követte a trónon. Magyar királlyá 1655. június 27.-én Pozsonyban választották és koronázták meg. Apja halála után 1657. április 2.-án lépett a trónra. Német-római császárrá a német birodalmi választófejedelmek testülete 1658. július 18.-án választotta meg. 1705. május 5.-én halt meg Bécsben

I. Lipót uralkodása idejében a török nagyszabású támadásokat intézett hazánk ellen. A császári seregek szentgotthárdi győzelme ellenére Lipót váratlanul Vasváron békét kötött , előnytelen feltételekkel. Ezt a Wesselényi-féle összeesküvés követte. A törökök további betörése sem járt sikerrel , a támadás visszaverésének eredményeképpen felszabadult Buda , majd az egész ország területe a török járom alól. Lipót abszolutizmusa , az ország területén állomásozó zsoldoskatonák miatti terhek, valamint a katolikus reakció üldözése elől menekültek nemesek, végvári vitézek és jobbágyok (bujdosók, kurucok) erdélyi és török területekre. Thököly Imre szorosan kapcsolódik II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához, ami még Lipót uralkodásának idejében elkezdődött. ……

Lipót államháztartása úgyszólván állandó jellegű hiánnyal küzdött. Bécs védelme és általában  a hadi kiadások tetemes összegeket tettek ki, amelyeket a tervbe vett, valójában azonban a lényegesen kisebb mértékben realizálódott adók nem tudtak fedezni. Az államháztartás nagymértékben eladósodott. A legjelentősebb belföldi hitelező Oppenheimer Sámuel volt. Később külföldi ( holland, velencei, genovai ) bankházaktól is kénytelen volt Lipót nagyösszegű kölcsönöket felvenni. A pénzügyi hiányok megszüntetésére irányult a pénzrendszer 1659-ben végrehajtott reformja is. Ennek keretében kezdődött meg a több címletbeli krajcárverés. A pénzrendszer reformjával kapcsolatban 1659. március 28.-án kiadott rendelkezés szerint a tallérveretek pénzlába az előzőéhez képest valamelyest romlott, ami abban nyilvánult meg, hogy az érmék teljes súlyának változatlanul hagyása mellett színsúlyuk és így finomságuk csökkent. …A tallérveretek címletköre szűkült, kétszeresnél nagyobb címletű tallér kibocsátására nem került sor.

Az ezüstpénzek terén a leglényegesebb változás az előzőekben említett krajcárok kibocsátása volt. Ennek keretében tizenöt-, hat-, három-, kettő-, és egykrajcárost vertek. Új eleme lett a magyar pénzverésnek a poltura és a duárius kibocsátása is Továbbra is készült dénár és obolus, a garasok verése viszont megszűnt. ……

A tizenöt krajcárosnál kisebb címletű (6,3,2,1) krajcárok éremképei nagyvonalakban hasonlítanak a tizenötkrajcáros rajzaihoz. Az érmék előlapján az uralkodó mellképe, alul az értékjelzés (a hatkrajcárosnál római számmal, ezen alul arab számmal ) látható. A hátlapok általában - sugarak között - a Madonna-képét ábrázolják. Az érmék hátlapján alul helyezték el a kétrészű, koronás magyar címert is. A hatkrajcárosokból 14,  a háromkrajcárosokból 19, a kétkrajcárosokból mindössze 1, az egykrajcárosokból 12 típusú (illetve változatú ) érmét vertek.